Modern iskola

Mitől lenne igazán modern egy mai iskola? Nehéz kérdés. Sok minden megvalósulna talán benne, ami már régóta a reformpedagógiák programját képezi. Sok csoportmunka, nagyobb hangsúly a személyeken, a csoporton, nem frontális oktatás, hanem eleven tanulás. Fura dolog, hogy modernnek sok tekintetben azt tartjuk, ami már több, mint száz éve lett kitalálva.
Más, amivel még modernizálni lehet és kézenfekvő már csak a kurzus kapcsán is az ikt eszközök.

forrás: https://faculty.frostburg.edu/phil/forum/deadpoetsalt.jpg

Szóval valahogy ezekből áll össze az én 21. századi iskola elképzelésem.
Az órákon tabletet használnak a diákok, a legtöbb feladatot, vagy jegyzetelést itt tudják végezni. Érdekes azonban, hogy pont matekból talán nem is olyan egyszerű gépen vagy tableten írni az egyenleteket, mint papíron.
A kompetencia alapú oktatás jól működne, valahogy így nézne ki egy geometria óra pl:
Kiadom a diákoknak a feladatot, amit a mai iskolában általában körzővel, vonalzóval meg kell szerkeszteniük. Náluk azonban tablet van, ezen a geogebra programot használva nem kell a körzővel ügyetlenkedniük azoknak, akiknek nem túl jó a kézügyessége. A finom, szép, pontos rajzok helyett itt sokkal inkább számít, hogy gondolkodjanak a megoldáson. Nem azt fogom értékelni, hogy azok a egyenesek, amiket tudunk, hogy egy ponton mennek át tényleg egy ponton mennek-e át az ábrán. Ezek helyett izgalmasabb problémákat veszünk elő, amin a problémamegoldást tanulhatják. Ezeket az általánosabb, életükben hasznosítható kompetenciákat fejlesztjük a matek órák során.
Csoportokban, vagy párban dolgoznak a feladatokon, így is van berendezve a tanterem, élénk beszélgetés tölti be a termet, ahogy próbálják megoldani  a feladatokat.
Figyelek rájuk, meghallgatom az ötleteiket, igényeiket.
Sok órát más tanárokkal közösen tartunk.

forrás: http://www.davidbordwell.net/blog/wp-content/uploads/My-Life-6.jpg

Ez a kérdés egyébként nagyon foglalkoztat engem, hogy a szerkesztéseknek mennyire van helyük egy matematika órán? Mennyire olyan képesség ez, amire szüksége van a diákoknak? Sok egyetemre persze kell, de azt hiszem ott is inkább megszokásból csináltatják, mint azért, mert hasznos. Nem tudom milyen területen szerkesztenek még vajon kézzel? És lehet, hogy ebben nagyon nagyot tévedek, és sok olyan képességet fejleszt, ami hasznukra válik (ha ez a képesség a precizitás, akkor továbbra sem szeretem :)). Lehet, hogy sokan használják valamire, azt, hogy tudnak szerkeszteni...
(Egyébként erről hallottam egy beszélgetést specmatos tanároktól, de akkor még nem igazán érdekelt a kérdés. De valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy ez felmerült bennem.)

Közösségi oldalak használata az oktatásban

forrás

forrás

A közösségi oldalak közül a legnépszerűbb a facebook, így ha tanulócsoportot akarnék létrehozni egy csoportomnak valószínűleg azt használnám. Nem kell senkinek új felületre regisztrálnia és általában elég sokat nézik, nem felejtenék el. Ezzel szemben a direkt oktatási célokra létrehozott közösségi oldalaknak(mint pl az edmodo)  az az előnyük van meg, hogy mikor a diák ide belép tényleg a tanulásra akarja fordítani valószínűleg az idejét. Itt könnyebb a tartalmakat is kezelni, rendszerezni, hiszen direkt ez a célja.
Például egy összefoglaló órára szerintem jól használható lenne egy ilyen facebook csoport. Feltölteném a feladattípusokat, amivel a diákoknak otthon annyi feladatuk lenne, hogy lájkkal jelezzék, ha az a típusú feladat jól megy nekik, sírós fejjel, ha nem. Ezek alapján a visszajelzések alapján tudnám előre, hogy mit érdemes gyakorolni. A diákoknak pedig ez nem veszi el sok idejét, véleményüket nagyon egyszerűen közölhetik így, de mégis át kell gondolniuk a téma részeit már az összefoglaló órára.