Digitális kompetencia

Az előző posztokban már írtam több olyan példát, amivel szerintem fejleszthetném tanárként a digitális kompetenciáját diákjaimnak.
A webquest módszere nagyon tetszik, ezt biztosan fogom használni. A célirányos keresést gyakorolhatják vele az interneten, illetve itt fontos, hogy ezeket a forrásokat kritikus szemmel tudják megnézni. Ez a kritikus szemlélet pedig az IKT használatában nagyon fontos kompetencia.
Amit még matektanárként tudok fejleszteni, az például a prezentációs képesség. Bemutatót IKT eszközökkel gyakorlatilag bármilyen témából lehet csinálni, és erre a kompetenciára nagyon sok munkaterületen szükség van.

21. századi készségek:


Ez a videó azért tetszett meg nekem, mert a 21. századi készségeket az oktatás szempontjából is bemutatja, példákat hoz megértésére. Emellett ezt a 4 készséget, ami itt szerepel tényleg fontosnak tartom.

Webquest

A webquest lényege, hogy egy probléma feldolgozása a diákok önálló/csoportos keresőmunkája által történik. A szükséges információkat a megoldáshoz az internetről kell megkeresniük.
Nekem ez nagyon tetszik azért, mert szerintem a matematikában a szöveges feladatoknál nagyon jót tesz, ha nem a könyvből vannak megadva az adatok, hanem valós adatokkal, helyzetekkel dolgozhatnak, amiket akár az interneten keresnek, akár kísérletként elvégzett adatokat használnak. Így sokkal személyesebbé válik maga a probléma, hiszen nem egy tankönyvíró által megadott problémát kell megoldaniuk, hanem a sajátjukat. Erről van egy klassz TED videó is:
forrás:https://www.ted.com/talks/dan_meyer_math_curriculum_makeover

Úgy gondolom, hogy még ennél nagyobb szabadságot is jó lett volna hagynom, mint ahogy én ezt első webquestemben csináltam, ami itt látható:

https://sites.google.com/site/hajozasadunan/

Ami nekem kevésbé tetszett, hogy szerintem pont ezért kicsit túl szájbarágós az egésznek a menete. A bevezetés címszónál meg kell adni magát a feladatot, legalábbis fel van vetve a probléma, viszont a feladat címszó alatt ki van bontva, hogy pontosan miket kell hozzá megkeresni. Én szívem szerint ezt kihagynám, mert szerintem pont ez egy nagyon izgalmas lépés benne, hogy a diákok kitalálják, hogy milyen adatokra van szükségük a feladat megoldásához, és ezt ne én adjam meg.
Én a Google webquest sablonját használtam a feladat elkészítéséhez, ami tetszett, kellően személyre lehetett szabni, külön tetszett az előre elkészített értékelő táblázat, amit persze szintén saját tartalommal kellett kitölteni.

forrás: https://educ6040fall10.wikispaces.com/file/view/webquest/168672831/360x215/webquest

Google-alkalmazások

forrás: https://phandroid.s3.amazonaws.com/wp-content/uploads/2014/06/Google-Apps.jpg

Középiskolában nem emlékszem, hogy valaha használtuk volna a Google-alkalmazásokat tanulásra. Egyetemen viszont már többször előfordult, ezek a használatok általában a dokumentumokra és a táblázatokra korlátozódtak. Valószínűleg én is ezeket használnám leginkább, bár könnyen lehet, hogy ez nagyban annak köszönhető, hogy ezekre láttam példát.
Mindkettőnek a lényege, hogy egy olyan online felület, amit egyszerre többen tudnak szerkeszteni egy szöveges dokumentum, vagy egy táblázat formájában. Internettel bárhonnan, bármikor elérhető, szerkeszthető (a telefonos appja is egész jól működik).
Amire szerintem például jó, az a beadandók írása. Ebben az tetszik, hogy nem kell a diáknak sokszor átnéznie, hogy biztos, hogy már tökéletes, hanem folyamatosan írhatja és a tanár ezt nyomon követheti. Szerintem jó érzés a diáknak és a tanárnak is amikor nem kell kimondani, hogy most már eljutottam egy olyan szintre, hogy megmutatom a tanárnak, hanem sokkal jobban bele lehet látni a  folyamatba.Emellett párbeszédet is lehet könnyen folytatni, hiszen a tanár is beleírhat a készülő szövegbe, belejavíthat, korrektúrázhat. Ennek a veszélyét én abban látom, hogy komolyabb beadandók esetén fölöslegessé teheti látszólag az amúgy nagyon fontos személyes konzultációt.
Volt olyan feladatunk is, hogy a csoportnak egyszerre kellett utánanéznie valaminek az interneten és az érdekesnek gondolt információkat, hivatkozásokat töltöttük fel egy közös dokumentumba. Nekem ez annyira nem tetszett, mert valószínűleg a legtöbben ugyanarra indulunk el egy ilyen feladat kapcsán, így főleg az számít, ki milyen gyors. Ha valaki később talál rá ugyanarra, amit már más beírt, akkor úgy tűnhet, mintha ő kevesebbet dolgozna.
Amire szerintem még nagyon jó, az a szervezési munkák. Például mindenkinek tartania kell egy öt perces kiselőadást, és írjuk be egy táblázatba, hogy ki mikor tartja és milyen témából, minek kell előtte utánanézni.
Ezek ugyan főleg olyan feladatok, amik nem túl jellemzőek egy matekórára, de szerintem színesíti a tananyagot és órát, ha ki tudok találni ilyen feladatokat is, ahol beadandót kell írni, vagy épp kiselőadást tartani.
Ezeknek a veszélye mind lehet az, hogy ha az osztálylégkör nem jó, akkor akár tönkre is tehetik egymás munkáját nagyon könnyen. Ez ellen működhet, ha letöltik miután szerkesztik a dokumentumot, de a legjobb persze olyan osztályközösséget kialakítani, ahol ilyen nem történik :)

forrás: http://spanning.com/wp-content/themes/spanning/assets/google-docs-icons.jpg