2017. április 29., szombat

Digitális tananyagok

Most két olyan oldalt szeretnék bemutatni, ahol tananyagok találhatók és onnan tanulhatók.
Az egyik ilyen a Nemzeti Köznevelési Portál: https://portal.nkp.hu/
Ennek szerintem nagy értéke a tankönyvszerű felépítés és az, hogy a témaköröknek nagyon nagy része megtalálható itt. Ez egy olyan portál, amiről akár azt is el tudom képzelni, hogy matek tankönyv helyett használjam. 
Ahhoz, hogy egy témakört minél érthetőbben, minél érdekesebb feladatokkal tudjak szemléltetni szükség van több forrásra is. Talán néhány év elteltével szert teszek egy bő tankönyv gyűjteményre, de addig is minden online elérhető tartalom nagyon jól jön. Tetszik, hogy itt találhatók végigvezetett példák, megoldandó feladatok is. Sok mindent lehet, hogy máshogy tanít meg, mint az amúgy használt tankönyv, szélesíti a látókört.
Érdekes, bár egyelőre nem látom túl nagy hasznát a magam részéről, hogy nem csak témákra, hanem fejlesztendő kompetenciákra is lehet szűrni.
Ezt a portált az otthoni felkészülés során tudnám használni, illetve akár innen feladatokat adni az órán. Önállóan is oldhatnak meg innen feladatokat a diákok, kellően fel van ehhez építve előtte a tananyag, így segíthet akár hiányzóknak is. Klassz, hogyha ki tud váltani tankönyvet, kevesebb terhet kell a diákoknak is, nekem is magammal vinnem.
Egy másik, amit szeretnék itt bemutatni  a zanza tv: http://zanza.tv/ 
forrás: http://digitalistemahet.hu/uploads/zanza.jpg
Itt videókon mondják el és mutatják meg feladatok megoldásait egyes témakörökhöz tartozóan. Szerintem ez a matematika oktatásban kifejezetten nem jó, ha a feladatot a diákok úgy kapják meg, hogy rögtön a megoldás is tálalva van mellé. Így azt gondolom, hogy ez a fajta koncepció a matekban nem működik. A tankönyvekben is vannak ugyan ilyen részek, ahol leírják, hogy hogy kell megoldani egy feladatot, de nekem az sem tetszik. Illetve szerintem elég lenne, ha ez csak a tankönyvek tanári részében lennének benne. A matematika tanítás lényege pont a gondolkodásra nevelés nem pedig arra, hogy a már megismert képletet egy ugyanilyen szituációban ugyanígy használjuk.
Én konkrétan a másodfokú egyenletekről néztem most egy videót, ami után egy rövid, 3 feladatos teszt is van. Ez borzasztóan leegyszerűsített, szintén hiányzik belőle az, hogy a diáknak gondolkodnia kelljen...

2017. április 21., péntek

Repülő Iskola

Talán nem vagyok egyedül azzal az álmommal leendő matektanárként, hogy majd mikor bemegyek az osztályomhoz órát tartani az nagyjából a következőképpen nézzen ki: kiosztom, elmondom a feladatot, aminek mindenki nagy lelkesedéssel áll neki. Izgatottan kezdenek el gondolkodni a problémán, kíváncsian a megoldásra. Örömtől ragyogó arccal hívnak oda, hogy megmutassák egy-egy gondolatukat,ötletüket a megoldás felé. Nekem pedig mást sem kell tennem, mint körbejárni, segíteni annak, aki elakadt, meghallgatni az ötleteket, rávilágítani, hogy mi lehet benne  a hiba, vagy épp, hogy nagyon szuper ötlet, de lehet még ennél jobb is! Mindenki bizalommal fordul felém, nem rejtegetik kérdéseiket, nehézségeiket, vagy épp különösnek tűnő megoldásaikat.
Hát valami ilyesmi élményben volt részem, mikor elmehettem a Repülő Iskola programba segítőnek egy három órás alkalomra.
Itt a fenti linken olvashattok bővebben erről a programról. Röviden ez egy kilencedik évfolyamosoknak szóló matematikai tehetséggondozó program, amibe minél több iskolából próbálnak diákokat bevonni.
Módszere pedig a felfedeztető matematika. Ennek lényegéről itt láthattok egy nagyon jó interjút Pósa Lajossal (egy kedves barátnőm kérdez tőle egyébként) Az interjú ugyan kicsit hosszú, de aki kevésbé érdeklődő az első pár percben választ kap arra, mi a felfedeztető matematika. Nagyon érdemes végighallgatni, arról is elhangzik sok gondolat,hogy egy átlagos osztályban a közoktatásban hogy lehet ezt megvalósítani.

Segítőként kaptam lehetőséget arra, hogy elmenjek egy iskolába a program keretében. A feladatokat tehát nem én adtam fel, vagy épp választottam ki, de én is részt vettem abban, hogy a diákok által mutatott megoldásokat megnézzem, ellenőrizzem, ha szükséges elmagyarázzam, hogy miért nem jó. Ez tényleg egy olyan élmény, amit most átérezhettem és ragaszkodnom kell hozzá. Nem szabad elengednem, küzdenem kell, hogy minden órámon ezt érezhessem. Hogy a diákokat érdekli, ami történik. Hogy bizalommal fordulnak felém. Hogy gondolkoznak, és ez örömet okoz nekik.
Minden kilencedikes matekból tehetséges diáknak nagyon ajánlom a programot (ha jól tudom az a terv, hogy folytatódni fog).

2017. április 13., csütörtök

Ahogyan a víz tükrözi az arcot - Osonó Színházmühely

Nemrég láttam ezt a címben szereplő  színdarabot az Osonó színházműhely előadásában. Engem nagyon megérintett, elgondolkoztatott, cselekvésre sarkallt, ahogyan egy jó színdarab teszi. 

A színdarab egy csapat középiskolás diákkal történő beszélgetések alapján készült. Ők mesélték el problémáikat, amikből aztán ez a jelenetekből, élményekből összefűzött alkotás készült. Ezért is gondoltam, hogy helyet kaphat a blogomon.Ugyanis tanárként, szülőként fontos, hogy tudjunk egy kicsit a középiskolásaink szemével látni, az ő helyzetüket átérezni, amire kevés jobb eszköz van egy érzelmileg igencsak megérintő színdarabnál. Ha pedig a rendezőnek és másoknak meséltek ezekről a problémáikról diákok, akkor azt gondolom, hogy ugyanezt mi is el tudjuk érni, és el is kell tanárként.
Osztályprogramnak is kiváló, maguk a kamaszok is ugyanannyit tanulhatnak belőle legalább, mint a tanáraik. Biztosan nem ismerős mindegyiküknek az összes itt felmerülő szituáció, de valamilyen formában talán találkozni fognak velük. Ugyan a színdarab szerintem megoldást nem kínál a helyzetekre (és ezt szintén értékelendőnek tartom egy színdarabnál), de nagyon jó beszélgetésindító lehet egy csomó témáról: függőség, elvárások, felelősség vállalás, generációs különbségek...
Ha osztályfőnök leszek egyszer, úgy gondolom keresni fogok rá alkalmat, hogy az osztályommal megnézzem ezt az előadást.
forrás: https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/17499451_1384422514949908_8700678299224637052_n.jpg?oh=e2a2bb6776badb4e72c7b938499c40d1&oe=598F1BC2
A színdarab után pedig a rendező (Fazekas Misi) és a társulat tagjai szuper beszélgetést vezettek. Ritka, hogy egy ilyen sok emberes beszélgetést igazán jól moderálnak, nekem ez is hatalmas élmény volt. Sokat kérdeztek tőlünk, nézőktől, melyik jelenet, eszköz vált számunkra fontossá, és miért. Olyan kérdéseket tettek fel, amikre nem jó választ vártak, csak véleményeket, beszélgetést. A közoktatásban sajnos tapasztalataim szerint ilyennel a diákok nem találkoznak sűrűn, így ez is nagyon nagy értéke az előadásnak. Az én ízlésemnek ugyan a beszélgetés kicsit rövid volt, de ha tényleg egy osztállyal nézzük meg, ezt lehet folytatni.
Sőt, ahogy láttam a társulat honlapján (http://osono.ro) műhelyfoglalkozásokat is szerveznek, ami egy nagyon jó lehetőség. Szívesen részt vennék egy ilyenen sok dramatizálással és olyan pedagógiai módszerekkel, amiket amúgy meglehetősen ritkán használunk annak ellenére, hogy mennyire hatékonyak tudnak lenni. Ennek még keresem a helyét :)

2017. április 1., szombat

Redmenta

A Redmenta egy olyan oldal, ahol online feladatlapokat, teszteket lehet összeállítani. A feladat megadása után eldönthetjük, hogy milyen típusú legyen, így a legegyszerűbb csak kérdőíves feladatlapokhoz képest sokszínű feladatokat lehet vele összeállítani. Az oldal magyar fejlesztésű, ami nagyon szuper, sokkal könnyebben használható számomra így a felület.
Készítettem egy feladatlapot:

Ennek a célközönsége egy 10. osztály lenne, akikkel már a másodfokú egyenletek témáját bőven elkezdtük tárgyalni, de még nem feltétlen tartunk a végén. Ez tehát nem egy témazáró, vagy ilyesmi dolgozat lenne, hanem inkább felmérő, hogy mennyire értették meg az anyagot eddig, mennyire értik, mi is az a másodfokú egyenlet és a hozzá tartozó fogalmakat (gyök, diszkrimináns, megoldóképlet...) Ennek ellenére beállítottam hozzá a pontszámok alapján jegyeket is, de azt csak hogy kipróbáljam milyen is :)  Meg esetleg nekik jó visszajelzés lehet, a diákok gyakran gondolkoznak jegyekben, ha a saját tudásukat szeretnék felmérni. (nyilván ez a tanárok hibája, amibe most ezzel én is beleestem)
Ami nagyon tetszett benne, hogy a feladat leírásban külön lehetett váltani hagyományos szerkesztő és képletszerkesztő között, így a képletek megadása egyszerű volt. Ez matematika tanárként nagyon fontos szempont. Sajnos a válaszokban viszont már nem sikerült képleteket megadnom. Ami még nehézséget okozott, hogy azt az opciót választva, hogy a diákok rövid választ adhatnak meg be lehetett jelölni, hogy csak számjegyeket adhat meg. Így azonban csak egész számokat lehetett válaszként beírni.
Tetszett, hogy voltak olyan funkciók, amik támogatták a matekos kérdések megadását, de összességében sok feladatot át kellett fogalmaznom, mert nem tudtam megoldani, hogy a megoldást úgy lehessen megadni, ahogy én elképzeltem.
Nagyon klassz, hogy ilyen könnyen beágyazható ide a blogba is. Szuper funkciók voltak hozzá, hogy a feladatokba képeket, youtube videókat is be lehet ágyazni, ami nekem például a google-es webquest-ben nagyon hiányzott. Itt mégsem éltem a lehetőséggel, a matekos másodfokú egyenletes feladatokhoz nem nagyon tudtam olyan képeket kitalálni, ami segítette volna a feladatok megoldását, vagy a témához kapcsolódóan van bármi haszna.