Modern iskola

Mitől lenne igazán modern egy mai iskola? Nehéz kérdés. Sok minden megvalósulna talán benne, ami már régóta a reformpedagógiák programját képezi. Sok csoportmunka, nagyobb hangsúly a személyeken, a csoporton, nem frontális oktatás, hanem eleven tanulás. Fura dolog, hogy modernnek sok tekintetben azt tartjuk, ami már több, mint száz éve lett kitalálva.
Más, amivel még modernizálni lehet és kézenfekvő már csak a kurzus kapcsán is az ikt eszközök.

forrás: https://faculty.frostburg.edu/phil/forum/deadpoetsalt.jpg

Szóval valahogy ezekből áll össze az én 21. századi iskola elképzelésem.
Az órákon tabletet használnak a diákok, a legtöbb feladatot, vagy jegyzetelést itt tudják végezni. Érdekes azonban, hogy pont matekból talán nem is olyan egyszerű gépen vagy tableten írni az egyenleteket, mint papíron.
A kompetencia alapú oktatás jól működne, valahogy így nézne ki egy geometria óra pl:
Kiadom a diákoknak a feladatot, amit a mai iskolában általában körzővel, vonalzóval meg kell szerkeszteniük. Náluk azonban tablet van, ezen a geogebra programot használva nem kell a körzővel ügyetlenkedniük azoknak, akiknek nem túl jó a kézügyessége. A finom, szép, pontos rajzok helyett itt sokkal inkább számít, hogy gondolkodjanak a megoldáson. Nem azt fogom értékelni, hogy azok a egyenesek, amiket tudunk, hogy egy ponton mennek át tényleg egy ponton mennek-e át az ábrán. Ezek helyett izgalmasabb problémákat veszünk elő, amin a problémamegoldást tanulhatják. Ezeket az általánosabb, életükben hasznosítható kompetenciákat fejlesztjük a matek órák során.
Csoportokban, vagy párban dolgoznak a feladatokon, így is van berendezve a tanterem, élénk beszélgetés tölti be a termet, ahogy próbálják megoldani  a feladatokat.
Figyelek rájuk, meghallgatom az ötleteiket, igényeiket.
Sok órát más tanárokkal közösen tartunk.

forrás: http://www.davidbordwell.net/blog/wp-content/uploads/My-Life-6.jpg

Ez a kérdés egyébként nagyon foglalkoztat engem, hogy a szerkesztéseknek mennyire van helyük egy matematika órán? Mennyire olyan képesség ez, amire szüksége van a diákoknak? Sok egyetemre persze kell, de azt hiszem ott is inkább megszokásból csináltatják, mint azért, mert hasznos. Nem tudom milyen területen szerkesztenek még vajon kézzel? És lehet, hogy ebben nagyon nagyot tévedek, és sok olyan képességet fejleszt, ami hasznukra válik (ha ez a képesség a precizitás, akkor továbbra sem szeretem :)). Lehet, hogy sokan használják valamire, azt, hogy tudnak szerkeszteni...
(Egyébként erről hallottam egy beszélgetést specmatos tanároktól, de akkor még nem igazán érdekelt a kérdés. De valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy ez felmerült bennem.)

Közösségi oldalak használata az oktatásban

forrás

forrás

A közösségi oldalak közül a legnépszerűbb a facebook, így ha tanulócsoportot akarnék létrehozni egy csoportomnak valószínűleg azt használnám. Nem kell senkinek új felületre regisztrálnia és általában elég sokat nézik, nem felejtenék el. Ezzel szemben a direkt oktatási célokra létrehozott közösségi oldalaknak(mint pl az edmodo)  az az előnyük van meg, hogy mikor a diák ide belép tényleg a tanulásra akarja fordítani valószínűleg az idejét. Itt könnyebb a tartalmakat is kezelni, rendszerezni, hiszen direkt ez a célja.
Például egy összefoglaló órára szerintem jól használható lenne egy ilyen facebook csoport. Feltölteném a feladattípusokat, amivel a diákoknak otthon annyi feladatuk lenne, hogy lájkkal jelezzék, ha az a típusú feladat jól megy nekik, sírós fejjel, ha nem. Ezek alapján a visszajelzések alapján tudnám előre, hogy mit érdemes gyakorolni. A diákoknak pedig ez nem veszi el sok idejét, véleményüket nagyon egyszerűen közölhetik így, de mégis át kell gondolniuk a téma részeit már az összefoglaló órára.

Digitális tananyagok

Most két olyan oldalt szeretnék bemutatni, ahol tananyagok találhatók és onnan tanulhatók.
Az egyik ilyen a Nemzeti Köznevelési Portál: https://portal.nkp.hu/
Ennek szerintem nagy értéke a tankönyvszerű felépítés és az, hogy a témaköröknek nagyon nagy része megtalálható itt. Ez egy olyan portál, amiről akár azt is el tudom képzelni, hogy matek tankönyv helyett használjam. 

Ahhoz, hogy egy témakört minél érthetőbben, minél érdekesebb feladatokkal tudjak szemléltetni szükség van több forrásra is. Talán néhány év elteltével szert teszek egy bő tankönyv gyűjteményre, de addig is minden online elérhető tartalom nagyon jól jön. Tetszik, hogy itt találhatók végigvezetett példák, megoldandó feladatok is. Sok mindent lehet, hogy máshogy tanít meg, mint az amúgy használt tankönyv, szélesíti a látókört.
Érdekes, bár egyelőre nem látom túl nagy hasznát a magam részéről, hogy nem csak témákra, hanem fejlesztendő kompetenciákra is lehet szűrni.
Ezt a portált az otthoni felkészülés során tudnám használni, illetve akár innen feladatokat adni az órán. Önállóan is oldhatnak meg innen feladatokat a diákok, kellően fel van ehhez építve előtte a tananyag, így segíthet akár hiányzóknak is. Klassz, hogyha ki tud váltani tankönyvet, kevesebb terhet kell a diákoknak is, nekem is magammal vinnem.
Egy másik, amit szeretnék itt bemutatni  a zanza tv: http://zanza.tv/ 

forrás: http://digitalistemahet.hu/uploads/zanza.jpg

Itt videókon mondják el és mutatják meg feladatok megoldásait egyes témakörökhöz tartozóan. Szerintem ez a matematika oktatásban kifejezetten nem jó, ha a feladatot a diákok úgy kapják meg, hogy rögtön a megoldás is tálalva van mellé. Így azt gondolom, hogy ez a fajta koncepció a matekban nem működik. A tankönyvekben is vannak ugyan ilyen részek, ahol leírják, hogy hogy kell megoldani egy feladatot, de nekem az sem tetszik. Illetve szerintem elég lenne, ha ez csak a tankönyvek tanári részében lennének benne. A matematika tanítás lényege pont a gondolkodásra nevelés nem pedig arra, hogy a már megismert képletet egy ugyanilyen szituációban ugyanígy használjuk.
Én konkrétan a másodfokú egyenletekről néztem most egy videót, ami után egy rövid, 3 feladatos teszt is van. Ez borzasztóan leegyszerűsített, szintén hiányzik belőle az, hogy a diáknak gondolkodnia kelljen...

Repülő Iskola

Talán nem vagyok egyedül azzal az álmommal leendő matektanárként, hogy majd mikor bemegyek az osztályomhoz órát tartani az nagyjából a következőképpen nézzen ki: kiosztom, elmondom a feladatot, aminek mindenki nagy lelkesedéssel áll neki. Izgatottan kezdenek el gondolkodni a problémán, kíváncsian a megoldásra. Örömtől ragyogó arccal hívnak oda, hogy megmutassák egy-egy gondolatukat,ötletüket a megoldás felé. Nekem pedig mást sem kell tennem, mint körbejárni, segíteni annak, aki elakadt, meghallgatni az ötleteket, rávilágítani, hogy mi lehet benne  a hiba, vagy épp, hogy nagyon szuper ötlet, de lehet még ennél jobb is! Mindenki bizalommal fordul felém, nem rejtegetik kérdéseiket, nehézségeiket, vagy épp különösnek tűnő megoldásaikat.

Hát valami ilyesmi élményben volt részem, mikor elmehettem a Repülő Iskola programba segítőnek egy három órás alkalomra.

http://agondolkodasorome.hu/tevekenysegeink/repulo-iskola/

Itt a fenti linken olvashattok bővebben erről a programról. Röviden ez egy kilencedik évfolyamosoknak szóló matematikai tehetséggondozó program, amibe minél több iskolából próbálnak diákokat bevonni.
Módszere pedig a felfedeztető matematika. Ennek lényegéről itt láthattok egy nagyon jó interjút Pósa Lajossal (egy kedves barátnőm kérdez tőle egyébként) Az interjú ugyan kicsit hosszú, de aki kevésbé érdeklődő az első pár percben választ kap arra, mi a felfedeztető matematika. Nagyon érdemes végighallgatni, arról is elhangzik sok gondolat,hogy egy átlagos osztályban a közoktatásban hogy lehet ezt megvalósítani.

Segítőként kaptam lehetőséget arra, hogy elmenjek egy iskolába a program keretében. A feladatokat tehát nem én adtam fel, vagy épp választottam ki, de én is részt vettem abban, hogy a diákok által mutatott megoldásokat megnézzem, ellenőrizzem, ha szükséges elmagyarázzam, hogy miért nem jó. Ez tényleg egy olyan élmény, amit most átérezhettem és ragaszkodnom kell hozzá. Nem szabad elengednem, küzdenem kell, hogy minden órámon ezt érezhessem. Hogy a diákokat érdekli, ami történik. Hogy bizalommal fordulnak felém. Hogy gondolkoznak, és ez örömet okoz nekik.
Minden kilencedikes matekból tehetséges diáknak nagyon ajánlom a programot (ha jól tudom az a terv, hogy folytatódni fog).

Infografika a háromszögek egybevágóságáról

A Canva oldalán készítettem az infografikámat (https://www.canva.com/)

Háromszögek egybevágósága, készítette:Karolina Koncz

Ahogyan a víz tükrözi az arcot - Osonó Színházmühely

Nemrég láttam ezt a címben szereplő  színdarabot az Osonó színházműhely előadásában. Engem nagyon megérintett, elgondolkoztatott, cselekvésre sarkallt, ahogyan egy jó színdarab teszi. 

A színdarab egy csapat középiskolás diákkal történő beszélgetések alapján készült. Ők mesélték el problémáikat, amikből aztán ez a jelenetekből, élményekből összefűzött alkotás készült. Ezért is gondoltam, hogy helyet kaphat a blogomon.Ugyanis tanárként, szülőként fontos, hogy tudjunk egy kicsit a középiskolásaink szemével látni, az ő helyzetüket átérezni, amire kevés jobb eszköz van egy érzelmileg igencsak megérintő színdarabnál. Ha pedig a rendezőnek és másoknak meséltek ezekről a problémáikról diákok, akkor azt gondolom, hogy ugyanezt mi is el tudjuk érni, és el is kell tanárként.
Osztályprogramnak is kiváló, maguk a kamaszok is ugyanannyit tanulhatnak belőle legalább, mint a tanáraik. Biztosan nem ismerős mindegyiküknek az összes itt felmerülő szituáció, de valamilyen formában talán találkozni fognak velük. Ugyan a színdarab szerintem megoldást nem kínál a helyzetekre (és ezt szintén értékelendőnek tartom egy színdarabnál), de nagyon jó beszélgetésindító lehet egy csomó témáról: függőség, elvárások, felelősség vállalás, generációs különbségek...
Ha osztályfőnök leszek egyszer, úgy gondolom keresni fogok rá alkalmat, hogy az osztályommal megnézzem ezt az előadást.

forrás: https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/17499451_1384422514949908_8700678299224637052_n.jpg?oh=e2a2bb6776badb4e72c7b938499c40d1&oe=598F1BC2

A színdarab után pedig a rendező (Fazekas Misi) és a társulat tagjai szuper beszélgetést vezettek. Ritka, hogy egy ilyen sok emberes beszélgetést igazán jól moderálnak, nekem ez is hatalmas élmény volt. Sokat kérdeztek tőlünk, nézőktől, melyik jelenet, eszköz vált számunkra fontossá, és miért. Olyan kérdéseket tettek fel, amikre nem jó választ vártak, csak véleményeket, beszélgetést. A közoktatásban sajnos tapasztalataim szerint ilyennel a diákok nem találkoznak sűrűn, így ez is nagyon nagy értéke az előadásnak. Az én ízlésemnek ugyan a beszélgetés kicsit rövid volt, de ha tényleg egy osztállyal nézzük meg, ezt lehet folytatni.
Sőt, ahogy láttam a társulat honlapján (http://osono.ro) műhelyfoglalkozásokat is szerveznek, ami egy nagyon jó lehetőség. Szívesen részt vennék egy ilyenen sok dramatizálással és olyan pedagógiai módszerekkel, amiket amúgy meglehetősen ritkán használunk annak ellenére, hogy mennyire hatékonyak tudnak lenni. Ennek még keresem a helyét :)

Redmenta

A Redmenta egy olyan oldal, ahol online feladatlapokat, teszteket lehet összeállítani. A feladat megadása után eldönthetjük, hogy milyen típusú legyen, így a legegyszerűbb csak kérdőíves feladatlapokhoz képest sokszínű feladatokat lehet vele összeállítani. Az oldal magyar fejlesztésű, ami nagyon szuper, sokkal könnyebben használható számomra így a felület.
Készítettem egy feladatlapot:

Ennek a célközönsége egy 10. osztály lenne, akikkel már a másodfokú egyenletek témáját bőven elkezdtük tárgyalni, de még nem feltétlen tartunk a végén. Ez tehát nem egy témazáró, vagy ilyesmi dolgozat lenne, hanem inkább felmérő, hogy mennyire értették meg az anyagot eddig, mennyire értik, mi is az a másodfokú egyenlet és a hozzá tartozó fogalmakat (gyök, diszkrimináns, megoldóképlet...) Ennek ellenére beállítottam hozzá a pontszámok alapján jegyeket is, de azt csak hogy kipróbáljam milyen is :)  Meg esetleg nekik jó visszajelzés lehet, a diákok gyakran gondolkoznak jegyekben, ha a saját tudásukat szeretnék felmérni. (nyilván ez a tanárok hibája, amibe most ezzel én is beleestem)
Ami nagyon tetszett benne, hogy a feladat leírásban külön lehetett váltani hagyományos szerkesztő és képletszerkesztő között, így a képletek megadása egyszerű volt. Ez matematika tanárként nagyon fontos szempont. Sajnos a válaszokban viszont már nem sikerült képleteket megadnom. Ami még nehézséget okozott, hogy azt az opciót választva, hogy a diákok rövid választ adhatnak meg be lehetett jelölni, hogy csak számjegyeket adhat meg. Így azonban csak egész számokat lehetett válaszként beírni.
Tetszett, hogy voltak olyan funkciók, amik támogatták a matekos kérdések megadását, de összességében sok feladatot át kellett fogalmaznom, mert nem tudtam megoldani, hogy a megoldást úgy lehessen megadni, ahogy én elképzeltem.
Nagyon klassz, hogy ilyen könnyen beágyazható ide a blogba is. Szuper funkciók voltak hozzá, hogy a feladatokba képeket, youtube videókat is be lehet ágyazni, ami nekem például a google-es webquest-ben nagyon hiányzott. Itt mégsem éltem a lehetőséggel, a matekos másodfokú egyenletes feladatokhoz nem nagyon tudtam olyan képeket kitalálni, ami segítette volna a feladatok megoldását, vagy a témához kapcsolódóan van bármi haszna.

Digitális kompetencia

Az előző posztokban már írtam több olyan példát, amivel szerintem fejleszthetném tanárként a digitális kompetenciáját diákjaimnak.
A webquest módszere nagyon tetszik, ezt biztosan fogom használni. A célirányos keresést gyakorolhatják vele az interneten, illetve itt fontos, hogy ezeket a forrásokat kritikus szemmel tudják megnézni. Ez a kritikus szemlélet pedig az IKT használatában nagyon fontos kompetencia.
Amit még matektanárként tudok fejleszteni, az például a prezentációs képesség. Bemutatót IKT eszközökkel gyakorlatilag bármilyen témából lehet csinálni, és erre a kompetenciára nagyon sok munkaterületen szükség van.

21. századi készségek:


Ez a videó azért tetszett meg nekem, mert a 21. századi készségeket az oktatás szempontjából is bemutatja, példákat hoz megértésére. Emellett ezt a 4 készséget, ami itt szerepel tényleg fontosnak tartom.

Webquest

A webquest lényege, hogy egy probléma feldolgozása a diákok önálló/csoportos keresőmunkája által történik. A szükséges információkat a megoldáshoz az internetről kell megkeresniük.
Nekem ez nagyon tetszik azért, mert szerintem a matematikában a szöveges feladatoknál nagyon jót tesz, ha nem a könyvből vannak megadva az adatok, hanem valós adatokkal, helyzetekkel dolgozhatnak, amiket akár az interneten keresnek, akár kísérletként elvégzett adatokat használnak. Így sokkal személyesebbé válik maga a probléma, hiszen nem egy tankönyvíró által megadott problémát kell megoldaniuk, hanem a sajátjukat. Erről van egy klassz TED videó is:
forrás:https://www.ted.com/talks/dan_meyer_math_curriculum_makeover

Úgy gondolom, hogy még ennél nagyobb szabadságot is jó lett volna hagynom, mint ahogy én ezt első webquestemben csináltam, ami itt látható:

https://sites.google.com/site/hajozasadunan/

Ami nekem kevésbé tetszett, hogy szerintem pont ezért kicsit túl szájbarágós az egésznek a menete. A bevezetés címszónál meg kell adni magát a feladatot, legalábbis fel van vetve a probléma, viszont a feladat címszó alatt ki van bontva, hogy pontosan miket kell hozzá megkeresni. Én szívem szerint ezt kihagynám, mert szerintem pont ez egy nagyon izgalmas lépés benne, hogy a diákok kitalálják, hogy milyen adatokra van szükségük a feladat megoldásához, és ezt ne én adjam meg.
Én a Google webquest sablonját használtam a feladat elkészítéséhez, ami tetszett, kellően személyre lehetett szabni, külön tetszett az előre elkészített értékelő táblázat, amit persze szintén saját tartalommal kellett kitölteni.

forrás: https://educ6040fall10.wikispaces.com/file/view/webquest/168672831/360x215/webquest

Google-alkalmazások

forrás: https://phandroid.s3.amazonaws.com/wp-content/uploads/2014/06/Google-Apps.jpg

Középiskolában nem emlékszem, hogy valaha használtuk volna a Google-alkalmazásokat tanulásra. Egyetemen viszont már többször előfordult, ezek a használatok általában a dokumentumokra és a táblázatokra korlátozódtak. Valószínűleg én is ezeket használnám leginkább, bár könnyen lehet, hogy ez nagyban annak köszönhető, hogy ezekre láttam példát.
Mindkettőnek a lényege, hogy egy olyan online felület, amit egyszerre többen tudnak szerkeszteni egy szöveges dokumentum, vagy egy táblázat formájában. Internettel bárhonnan, bármikor elérhető, szerkeszthető (a telefonos appja is egész jól működik).
Amire szerintem például jó, az a beadandók írása. Ebben az tetszik, hogy nem kell a diáknak sokszor átnéznie, hogy biztos, hogy már tökéletes, hanem folyamatosan írhatja és a tanár ezt nyomon követheti. Szerintem jó érzés a diáknak és a tanárnak is amikor nem kell kimondani, hogy most már eljutottam egy olyan szintre, hogy megmutatom a tanárnak, hanem sokkal jobban bele lehet látni a  folyamatba.Emellett párbeszédet is lehet könnyen folytatni, hiszen a tanár is beleírhat a készülő szövegbe, belejavíthat, korrektúrázhat. Ennek a veszélyét én abban látom, hogy komolyabb beadandók esetén fölöslegessé teheti látszólag az amúgy nagyon fontos személyes konzultációt.
Volt olyan feladatunk is, hogy a csoportnak egyszerre kellett utánanéznie valaminek az interneten és az érdekesnek gondolt információkat, hivatkozásokat töltöttük fel egy közös dokumentumba. Nekem ez annyira nem tetszett, mert valószínűleg a legtöbben ugyanarra indulunk el egy ilyen feladat kapcsán, így főleg az számít, ki milyen gyors. Ha valaki később talál rá ugyanarra, amit már más beírt, akkor úgy tűnhet, mintha ő kevesebbet dolgozna.
Amire szerintem még nagyon jó, az a szervezési munkák. Például mindenkinek tartania kell egy öt perces kiselőadást, és írjuk be egy táblázatba, hogy ki mikor tartja és milyen témából, minek kell előtte utánanézni.
Ezek ugyan főleg olyan feladatok, amik nem túl jellemzőek egy matekórára, de szerintem színesíti a tananyagot és órát, ha ki tudok találni ilyen feladatokat is, ahol beadandót kell írni, vagy épp kiselőadást tartani.
Ezeknek a veszélye mind lehet az, hogy ha az osztálylégkör nem jó, akkor akár tönkre is tehetik egymás munkáját nagyon könnyen. Ez ellen működhet, ha letöltik miután szerkesztik a dokumentumot, de a legjobb persze olyan osztályközösséget kialakítani, ahol ilyen nem történik :)

forrás: http://spanning.com/wp-content/themes/spanning/assets/google-docs-icons.jpg

Gondolataim a tanításról

Nehéz úgy írnom tanításról, úgy elmondanom, hogy miféle tanár vagyok, hogy igazából nincs ebben nagy tapasztalatom. Azt hiszem, akkor fog ez igazán kiderülni, formálódni, amikor élesben kell csinálnom. Természetesen rengeteg gondolatom van róla, elképzelésem, hogy milyen szeretnék lenni, és azért a tapasztalatom sem egyenlő a nullával... Mégis megijeszt a gondolat, hogy ezeket leírjam, hiszen ki tudja, tudom-e majd hitelesen képviselni is..? Vagy talán meggondolom magam, változok és velem együtt a véleményem. De ha így lesz, írok egy újat!

Érdekel minden pedagógiai módszer, amit az egyetemen tanulunk, fejben próbálgatom, hogyan férhet bele egy matek óra kereteibe, negyvenöt percebe. Szeretnék olyan tanár lenni, akinek egyformán fontosak a diákok külön-külön, az osztály/csoport/közösség építése és a tananyag. Ha matek órán túl hangsúlyos maga a matematika, szeretnék mellette csinálni valamit, amikor a másik irányba billenthetem az egyensúlyt. Osztályfőnöknek lenni, udvaron felügyelni, játszani, szakkört vezetni, korrepetálni, időt találni beszélgetni...
„A nevelő vegyen részt növendékei egész életében.” /Don Bosco/

Forrás: http://www.virtual-history.com/movie/photo/b02/large/robin_williams.jpg

Fontos számomra, hogy a diákokhoz közel tudjam vinni a tananyagot, olyan kapcsolódásokat kitalálni akár velük együtt, hogy minél több mindent maguknak érezhessenek. Hogy legyen közük például a matematikához, fedezzék fel, hogy ez több, mint számok és számolás, ebben benne vagyunk egészen.
Szeretném a matematikával a problémamegoldó képességet fejleszteni a diákokban, együtt nekik is érdekes problémák kitalálni, majd megoldani úgy, hogy átéljék a feladat megoldás élményét, mikor hirtelen megvan a kulcsötlet, gondolat, ahhoz, hogy közelebb jussanak a megoldáshoz.
„A nagy felfedezések nagy feladatokat oldanak meg, de nincs olyan feladat, amelynek megoldásához ne volna szükség valami kis felfedezésre.” /Pólya György/ (forrás)

Nemrég kaptam egy olyan szöveges értékelést, ami nagyon fellelkesített a téma iránt. Sok méltatással, és ajánlással, hogy merre menjek tovább, miben fejlődjek úgy, hogy meglepődtem, hogy ennyire ismer az értékelés írója. Ilyen értékelést szeretnék adni a diákjaimnak. Amivel tényleg tudnak valamit kezdeni, biztosak lehetnek abban, amit jól csinálnak és ötletet meríthetnek, hogy mire figyeljenek jobban.

forrás: http://www.behir.hu/sites/default/files/field/image/847302_281.jpg

Szeretném használni a modern eszközöket is az oktatásban, alig várom, hogy egy interaktív táblát kipróbálhassak, sokat gondolkozom azon, miként lehet az okostelefonokat a tanóra szolgálatába állítani, illetve most éppen egy olyan hittanóra vázlatán dolgozok, ahol a kiindulópont egy rövidfilm lesz.